Azok az országok, amelyekben erős az emberek közötti bizalom, rengeteg pénzt takarítanak meg az ügyvédeken és a bürokrácián, így nagyobb hatékonysággal gyarapítják polgáraik vagyonát. Ennek feltétele a többség értékválasztásának elsődlegessége – valami, amiről Nyugaton szinte már beszélni sem szabad.
Francis Fukuyama nevét elsősorban A történelem vége és az utolsó ember című, aránylag „rosszul öregedő” eszmefuttatása révén ismerik, amelyben a hidegháború eredményeként a liberális demokrácia totális győzelmét jósolta világszerte. Javára szóljon, hogy két másik dolgot is érdemes tudni róla. Az egyik, hogy személyében a digitalizáció egyik legkifinomultabb kritikusát tisztelhetjük, aki tíz éve ír szerelmes esszéket az analóg eszközök – főként a bakelitlemez-játszók és a befűzős fotómasinák – mikrokozmoszához. A másik, hogy írt az említettnél jobb és érdekesebb könyveket is. Közülük a legfontosabbról szól e heti recenziónk.
Ifjú politikatudósként Fukuyamának feltűnt, hogy a fejlett világ kormányzatait domináló – így a kilencvenes és kétezres években hazánknak is szemérmetlenül diktáló – neoklasszikus és neoliberális közgazdászok, miközben sok helytálló megállapítást tettek a piacok és a pénz természetéről, szinte teljes egészében megfeledkeztek a kultúráról és az emberi viselkedésről. Márpedig ahogy azt Peter Drucker menedzsmentgurutól tudjuk, „a kultúra megeszi reggelire a stratégiát”, azaz semmilyen programnak vagy szabályozásnak nincs esélye a helyben érvényes társadalmi normák beszámítása nélkül. Nem csoda, ha ugyanannak a receptnek a követése – liberalizáció, dereguláció, privatizáció – eltérő helyeken egészen eltérő eredményeket hozott.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Én nem a Tiszával vagy Magyar Péterrel vitatkozom, hanem a gazdáival Brüsszelben – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnök értékelte a választás előtti politikai helyzetet, de az új harcmodorról, a magyar futball esélyeiről és személyes pályájáról is szót ejtett. Exkluzív interjú.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
A legújabb felmerés szerint nem az ukrán elnök számít a legnépszerűbb politikusnak.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Egy az egyben itt gyártanák a népszerű modellt.
Sehol, senki sincs biztonságban Ukrajnában.
